Édesapja a Ludovika Akadémia
főkertésze volt. Édesapját a háború után mint ludovikás tisztet
illetmény folyósítása nélkül helyezték nyugállományba. Bélának
a középiskolai tanulmányait félbe kellett szakítania, hídépítésen
majd fakitermelésen dolgozott. Rokonai meghívására szüleivel Rinyaújlakra,
édesanyja szülőfalujába költözött. Anyai nagyapja, Arany Bálint
ebben a faluban több mint negyven évig szolgált preoráns tanítóként.
Négy fia, László, István, Sándor és Bálint a csurgói gimnáziumba
járt. A legidősebb fiú, Arany Bálint később az SKF Svéd Gyolyóscsapágy
Gyár főmérnöke volt. A Magyar Közösség tagjaként a Sztálin-Rákosi
korszakban,1947-ben mint az összesküvési per egyik fővádlottját tíz
év börtönre ítélték. 1956-ban szabadult. Ma Rinyaújlakon a művelődési
ház, a budapesti XIV. Abonyi u. 6. sz alatti ház falán két év óta
emléktábla őrzi emlékét. (A táblaavatáson a csurgói református
gimnázium nevében koszorúztunk).
Béla innen, Rinyaújlakról került Csurgóra.
1947-ben az Óinternátusban bentlakóként és mint humán tagozatos magántanuló
volt a felejthetetlen emlékű osztályfőnök, Pókos Ferenc diákja.
1950 őszén, mint évvesztest besorozták tényleges szolgálattételre
katonának.
Budapesten a gépjármű szolgálatból szerelt
le három év múlva. 1954-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban
tett érettségi vizsgát. Néhány évig a budapesti Honvéd Gépjármű
Képző Iskolán dolgozott szakelőadóként.
1957-ben kapott ajánlatot az Autó-Motor szerkesztőségétől,
vállalja el a közlekedés-forgalombiztonsági rovat vezetését. Szívesen
vállalta, és 33 éven át, (1990-ig) volt vezető beosztású munkatársa.
Különösen jó érzéssel emlékszik az "Ismerd meg hazádat!" címmel
1970-ben kezdett sorozatára. Ebben a számára oly sokat jelentő iskolába
is elvezette az olvasót. A Csurgót bemutató fejezet készítésekor
tanára, Raksányi Lajos kísérte. Buzdítására festett freskót az
emeleti rajzterem hátsó falára. Napokig hordta Alsokból a nyerstejet
a fal felületének előkészítéséhez. (Dr.H.J.)
